2017. április 10., hétfő

YAWTO - Our first night as a couple

Hű, még csak egy hét telt el... nekem ezer évnek tűnik. 
És már itt is az első ilyen. Nem második évad, nem is nevezném sorozatnak, ezek inkább csak amolyan életképek, szösszenetek, nem függenek össze, nem szólnak lényegében semmiről, csak egy-egy érzésről, apróságról, nincs lényeges kronológiai sorrend sem. Ez az egy, ami a YAWTO befejezésével kezdődik, aminek némi köze van a sorozathoz, azért ezt hoztam elsőként, de a többinél az időpont irreleváns. Egyszer. Valamikor. Hónapokkal vagy akár évekkel később.
A többi, terveim szerint, egyszerű oneshot-ként is olvasható lesz, nem kell ismerni az előzményt sem hozzá. És igen, cseppet sem véletlen a többesszám.. már három ilyenbe kezdtem bele... pörgök ezerrel ;)
Ezek mellett három sorozat felé is elkószálnak néha az agytekervényeim, de azok még kezdetlegesek. De csak ihlet kérdése, előfordulhat, hogy nemsokára sorozat is lesz... meglátjuk...







YAWTO – Életképek

Our first night as a couple
Brian’s POV

Most bizony rám nem jellemző módon cukormázas leszek, de mást nem tudok rá mondani, minthogy a Grammy egy álom volt. Nem azért, mert szobrokkal mentem haza. Valójában teszek a szobrokra. Sokkal többet jelent az egy-egy turnén előttem tomboló százezrek véleménye, mint néhány állítólagos hozzáértőé, akik jókor voltak jó helyen, és kiváltságot kaptak szobrokat osztogatni. Egy szó mint száz, szobor helyett sokkal becsesebb trófeát szorongattam a kezemben álló éjszaka. Jared.
A gála utáni partin is sokáig maradtunk. Ragaszkodtam hozzá. Talán felmerült benne, hogy merő gonoszkodásból húzom az időt, többször odasúgta, hogy ha most azonnal nem kaphat meg, elmegy az első önmagát szégyentelenül felkínálóval, mert már nem bírja tovább. Valójában sokkal prózaibb volt az okom, dicsekedni akartam vele egy kicsit. És úgy tűnt egyáltalán nem bánja. Hiába adott suttogó hangot többször annak, hogy menne már, büszkén állt mellettem. Olyan közel, hogy már-már zavarba ejtő volt néha a forróság, amit a testemben keltett vele. A lopott tüzes pillantások, apró simogató érintések, mind-mind forralták a vérem egész éjjel. Nem csak őt kínoztam, saját magamat is. És élveztem.
Nem mintha olyan nagy szükségét éreztem volna, de úgy tűnt, még Lambert is áldását adta ránk. Beszélni ugyan nem beszéltünk, valószínűleg jobb is így, kínos lett volna, de a partin tisztes távolból összeakadt a tekintetünk, ő mosolyogva felemelte a poharát, és fejével kedvesen biccentett felénk egyet. Kicsit meglepett, de ez volt a legutolsó dolog, ami érdekelt ezen az estén.
Csak az érdekelt, hogy Jared a kezemet szorítja, és fikarcnyi kétséget sem látok a mosolyában. Az, hogy felfalt a szemeivel. Aztán később a szállásunk felé autózva, a limó hátuljában mindent megtett, hogy ezt a szájával is kivitelezze. Komolyan meg akart enni. Én meg csak nevetve engedtem neki, belementem a játékba. Csak néhányszor tettem arrébb egy-két testrészét, amikor túl közel merészkedett, túlságosan félő volt, hogy ha hagyom, jóval több fog történni, mint némi ártatlannak már így sem nevezhető előjáték. És abban biztos voltam, hogy bármennyire is könyörög érte minden porcikánk, a folytatást nem a limóban fogjuk megejteni.

*

Én ébredtem elsőként. Kisurrantam a fürdőbe, lezuhanyoztam, megborotválkoztam, fogat mostam, aztán visszakúsztam a takaró alá mellé, amire rögtön mocorogni kezdett. Kinyitotta a szemeit, fájdalmasan pislogva vette tudomásul, hogy mivel a nap besüt, valószínűleg már reggel van. Vagy dél. Inkább.
Sóhajt egy nagyot, és arcával a vállamba dörgölőzik, feltett szándéka, hogy elbújik bennem, a bőröm alatt, az egész világ elől.
-      Borzasztó partner vagyok. Szörnyű. Elalszom az első közös éjszakánkon. – motyogja halkan egy sokkal inkább ideillő „jó reggelt” vagy „szia” helyett.
-      Nem vagy. – csóválom meg a fejem kedvesen, és hátrasimítom a haját, orromat a halántékához dörgölöm, mélyen beszívom az illatát, és egy halvány csókot hagyok ott ágymeleg bőrén.
-      De igen. Életed legjobb orgazmusát kellett volna neked adnom, erre mit csinálok…? Szunyálok. – ostorozza magát továbbra is.
-      Nagyon sok időd van még arra.
-      Az éjjel akartam… hogy lehettem ekkora balfék? – nyafog.
-      Nézz a szemembe. – mosolygok rá, és bár próbál elbújni, a nyakhajlatomba temetkezni, de megfogom az arcát és a sajátom elé kényszerítem – Semmi baj. – hangsúlyozom kedvesen – Ilyen az, amikor nem csak a szex miatt kell valaki. Ha álmos, hadd aludjon. Egyszerűen csak jó volt feküdni mozdulatlanul, figyelni egy darabig, mielőtt én is elaludtam. Édes voltál, hozzám bújtál, a nyakamba szuszogtál.
-      A nyakadba szuszogtam? – kérdez vissza frusztráltan, aztán hirtelen bekattan neki valami – A fiad hívott.
Bólintok.
Hívott. Hajnali háromkor. Odaát már rég reggel volt, olyat látott, amin eléggé fennakadt, és nem kezdett el számolgatni, itt vajon hány óra van, egyszerűen csak tárcsázott.
A farkam betonkemény, Adonisz lefogott kezekkel csalódottan rám gömbölyödve, nyüszítve a vágytól, és nekem hirtelenjében apucihangnemet kell megütnöm. És Adoniszról társalogni. Remek volt. De hát ilyen az apák sorsa. Én meg az ilyenek mellett is imádom, életem szerelme. Még ha néha meg is hiúsítja a legvadabbnak ígérkező hancúrt. Mire elköszöntem tőle, Jared már édesdeden szundikált hozzám bújva.
-      Minden rendben vele? – kérdezi kerek szemekkel.
-      Csak egy kicsit lecseszett. – bólintok – Hallottál már ilyet? Tizenegy és fél évesen lecseszi az öregét. Mert nem mondtam meg neki, kivel randizok. A netről tudta meg. – húzom el a szám sarkát.
Tudom, hogy hamar megbékél. Megérti majd, hogy nem volt időm beavatni. Valamibe, ami még számomra is váratlanul történt, hogy avathattam volna be?
-      Sajnálom.
-      Nem a te hibád. – csókolom homlokon kedvesen, és közelebb húzom a mellkasomhoz. Engedelmesen simul hozzám, karját átveti a hasamon, és ujjaival önfeledten köröket kezd leírni a bőrömön elmerengve.
-      De. Én posztoltam… – motyog, és a függönyt nézi mereven.
-      Jared. Állj már le. Szerinted a te képeden kívül még hány készült rólunk tegnap? – mordulok rá talán egy kicsit hevesebben a kelleténél – Semmi gond. Megérti majd. Ne akarj minden szart a nyakadba venni. Nem szexeltünk, mert fáradtak voltunk, nem mondtam el a fiamnak kivel töltöttem az estét, mert egyrészt nem így terveztem, másrészt meg utána más dolgom volt. Ennyi. Nem minden sül úgy el az életben, ahogy tervezed.
Csak néz rám néhány másodpercig elnyílt ajkakkal, kitágult pupillákkal, aztán hirtelen elmosolyodik, mint egy csibész kisfiú.
-      Tudom, hogy ezt nem kéne mondanom, mert valószínűleg meg fogsz ütni, és hiába is próbálom visszafogni a nyelvem, nem fog menni, szóval az a helyzet, hogy most egy kicsit olyan voltál, mint… Adam. Tanár bácsis.
Arrébb kúszik, védekezőleg behúzza a nyakát, várja, hogy játékos dühvel a vállába bokszoljak, vagy valami hasonló. Én meg csak felnevetek, lerántom róla a takarót, és ahogy menekülőre fogva még arrébb gördül, gyorsan térdre ugrok, és a fenekére csapok.
Tőlem annyiszor említi meg, amennyiszer szükségét érzi, egy cseppet sem vagyok féltékeny Lambertre. Már nem.
-      Na, ki az ágyból. Azonnal. Tűnés a fürdőbe! Addig hozatok reggelit.
-      Igenis, tanár bácsi. – kapkodja a lábait, nehogy utolérjem, és nevetve becsapja maga után a fürdőszoba ajtaját.
Én meg állok ott, és csak mosolygok utána. Eltelt az első valódi közös esténk, éjszakánk, reggelünk. Tökéletesen. 
Boldognak érzem magam, pedig azt, amiről azt hittem, hogy majd tényleg boldoggá tesz, hogy majd’ fél év után először, végre megkaphatom újra, még csak nem is súroltuk. Egyszerűen nem érzem úgy, hogy most kell, azonnal. Persze, voltak pillanatok az este, amikor úgy éreztem. De most csak a tengernyi időt látom, ami előttünk áll még rá. Mindenre.




_________________


Bocsi... :) Gondolom a cím alapján nagyon nem ilyesmit vártatok. Kicsit szándékos volt. Azt hittétek, véletlen nem tettem ki a 18-as karikát, mi? Pornóőrültek... ;D




8 megjegyzés:

  1. Ó igen! Itt még én is megszállottan vártam az akciót. :D Nem volt szép, de közben meg jajj de gyönyörű volt mégis. Tegnap borzasztó napom volt, ez felért egy hatalmas engeszteléssel érte. ^^ Annyira imádom az írásaid, és aaaaaah, sorozatok? Oneshotok? :O Igeeeen! Akaroom! :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszi! :) Sajnálom a tegnapod, küldök egy virtuális hátsimit is az engesztelő sztori mellé :)
      Ami az akciót illeti. Nem tudtam megírni... valahogy ez jött helyette... pedig ha belegondolok, én is nehezen hinném el, hogy így történik :D Nem baj, szeretek OOC-t írni. (Csak azt tudok. :D)
      Az egyik sori a Jonathan-es, hosszú, sokszereplős, amit asszem már említettem. Belekezdtem, de valószínű lerövidítem. Inkább csak visszatekintés lesz a sokszereplős bonyolult rész, nem akarok szappanoperát, és csak a végkifejlet lesz a lényeg. Az elengedhetetlen hepiend :P XD De meglátjuk. Kell valami nem Brian-főszereplős, mert túl sokat írok vele.

      Törlés
    2. Igen, a valóságban ezt a szitut nehezen tudnám elképzelni én is, bááár ki tudja. :DDD És bizony jöhet Jonathan, kell az is, de azért Brian is. ;P Szeretem, hogy szereted a happyendet, mert én meg elég ritkán írok vagy gondolok ki olyat xD vagy ha mégis akkor is csak kifordított happyendről van szó. :D Szóval nálad legalább megkapom. ^^ Jaajj nagyon várok bármit. :D

      Törlés
  2. Jaj, lemaradtam egy kicsit. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar jön is egy kis plusz. :) Isteni lett, nagyon szerelmes és imádom az ilyet. :) Ezután gyakrabban jövök, hátha. :D

    VálaszTörlés
  3. Örülök, hogy tetszett, még így is, hogy talán nem ezt vártátok :)
    Nézz csak be gyakran, pár napon belülre még egy ilyen kis (kicsit hosszabb) Életkép szösszenet van betervezve. Aztán meg úgy fest, kell írnom egy 18+ast is Sophie-nak... De csak magamnak köszönhetem... XD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, igen, igeeen! :DD Alig várom, imádom a durvulós Carmen 18+ ficecet. :DD Meg hát, ne csak nekem kelljen BDSM jelenetet írnom a közeljövőben, ugye... :P :D

      Törlés
    2. Nem biztos, hogy durvulós lesz.. nem bántjuk, akiket szeretünk.. kivéve, ha könyörög érte.. és erről most be is villant valami konkrét.. hmmm.. XD
      Na, de akkor te is megírod!!! ;P

      Törlés
    3. Okééé, okéé megírom! :DD

      Törlés