Üdvözlet Neked, ki idetévedtél!
Elsődleges figyelmeztetésként álljon itt, hogy egy olyan oldalra merészkedtél, aminek tartalma többnyire RPS. Annak, aki nem tudja mi az, lefordítom: Real Person Slash. (Bár, aki nem tudja mit jelent, valószínűleg jobb, ha rögtön az X-szel folytatja a felső sarokban.) Menjünk tovább a fordításban: élő karakterekkel írt kitalált történetek homoszexuális tartalommal.
Még mindig itt? Helyes. Ebben az esetben ördögien jó szórakozást kívánok az elkövetkezendő percekre, órákra! ;)
Írj, kérdezz, linkelj bátran!

2017. augusztus 16., szerda

PULSE (8.fejezet)

Sziasztok! Tudom, icipicit késve, de meghoztam a folytatást. Végül az utolsó pillanatban mégis átszerkesztettem, egy jelenet későbbre került, egy pedig előbbre, hogy legyen végre Adam! ;) Jó olvasást hozzá! Pusszantás!




8. fejezet


Kelletlenül megyek be a munkahelyemre. Több, mint egy hónapja dolgozom itt, de ilyen még nem fordult elő, hogy legszívesebben otthon maradtam volna. Nem tagadom, alaposan megviselt a tegnap éjjel.
Adam, ahogy néz rám, minden az arcára van írva. Persze, valahol megértem, mert ilyen egyértelmű szituációban még sosem kapott minket rajta. De nem akarok most még vele is foglalkozni. Egyszerűen nekem erőm, neki pedig köze nincs hozzá. Ha olyan kedvem van, önként elcseszem az egész életem, és egy szava sem lehet. Nem az apám, nem a bátyám, még csak nem is a szeretőm.
Csak némán fixíroz, és rosszallón csóválja a fejét. Érzem, hogy nem sokáig lesz ilyen néma, mindjárt kapok egy szép kis szentbeszédet a nyakamba. Pont az hiányzik még a mai napból. Mintha nem érezném magam anélkül is elég ramatyul.
-      Hacsak nem vagy őrülten szerelmes belé, kérlek, hagyd abba, amit csinálsz – mondja gyengéden.
Nem épp erre számítottam azok után, amit látott. Amit – valljuk be – bárki más is láthatott volna. És akkor nem állnék itt ilyen… egybenMiért nem tudok haragudni rá? Hiába nincs köze hozzá, azért mégiscsak megdobbantja a szívem, hogy törődik velem.
-      És ha az vagyok? – kérdem összevont szemöldökökkel, elvékonyodott hangon, az eredeti terv helyett, miszerint közöltem volna vele, hogy ne üsse bele azt a tökéletesen szép orrát.
-      Hát, édesem, akkor hiába mond neked bárki, bármit, nem érdekel az sem, ha életveszélyben vagy – jelenti ki, mélyen a tekintetembe fúrva az övét.
Félrenézek, mert nem bírom állni a pillantását. Tudom, hogy értem aggódik, nincs más hátsó szándéka azzal, hogy megpróbál távol tartani Harrytől. Szomorúan felsóhajtok és megvonom a vállam.
-      Asszem erre rábasztam – nevetek fel elkeseredetten, és hátat fordítva neki a szekrénykulcsomért nyúlok. Megcsóválja a fejét, elnyom egy mosolyt, és tovább törölgeti a poharakat.
Épp csak beállok a pultba – valójában hivatalosan még el sem kezdődött a műszakom –, amikor a főnök lép oda.
-      Gyere az irodámba, kérlek – int felém, és meg sem várja a reakcióm, csak hátat fordít és elindul. Tudja jól, hogy úgyis követni fogom, mint egy pincsikutya.
De egy másodpercre most hezitálok. Még alig érkeztem meg. És amúgy sem akarok beszélni. A szemébe nézni sem szeretnék jelenleg. Nem volt elég a szűk huszonnégy óra kiirtani a tegnapi nap képeit az agyamból. Szükségem van még legalább huszonnégy… évre?
De aztán persze engedelmesen követem. Mit is tehetnék? A főnököm. Még.
-      Beszéljük ezt meg, Louis – áll elém, ahogy becsukta magunk mögött az iroda ajtaját.
Nem ér hozzám, és nem is áll szemérmetlenül közel, ahogy szokott. Meghagyja nekem a döntést, hogy szeretném-e az érintését, a közelségét. Ha öt perccel ezelőtt megkérdezett volna valaki, gondolkodás nélkül rávágom, hogy nem, nem szeretném. Most viszont, ahogy itt áll előttem, megtörten, elgyötört arccal, legszívesebben a karomba venném, és csak ringatnám, a homlokát csókolva szüntelen.
-      Mondj valamit – súgja, és megmozdul az egyik karja, de végül erőtlenül visszahullik a teste mellé.
Örülök, hogy nem teszi meg, mert én bizony hagytam volna, hogy megérintsen. Akkor is, ha az agyamban valaki teljes erőből üvölt, hogy nem szabad.
-      Nem tudom, mit mondhatnék – csóválom meg a fejem. – A helyes döntés a történtek után az lenne, ha felmondanék. De ebben az esetben komolyan, és megmásíthatatlanul. Nem játékból.
-      Az első csak játék volt? – mosolyodik el halványan.
-      Tereled a témát. Ez most kurvára nem fog menni – felelem nulla humorérzékkel, kissé indulatosan. – Most már pontosan tudom, mit jelent, ha azt hallom a tévében, hogy valaki sokkos állapotban van, miután olyat látott, amit nem szabadott volna. Fel tudod ezt fogni?!
-      Hidd el, nem akartam, hogy lásd. Hogy halld. Hogy egyáltalán tudj róla. Elkúrtam, igen – túr a hajába idegesen, és a fal felé pillant. Megviselt az arca, mint aki egész éjjel nem aludt. – Ha tehetném, visszacsinálnám. Gondolkodás nélkül. De az életben olyan nem létezik. Amit elkúrtál, az ottmarad a nyakadban. Cipelheted életed végéig. És csak gyűlik. – Könnyek homályosítják el a szemeit, de gyakorlottan visszapislogja őket, majd halkan folytatja. – Néha már úgy érzem, kezd túl nehéz lenni a batyu.
Képtelen vagyok másként nézni rá. Úgy, ahogy kellene a történtek után. Képtelen vagyok azt hinni, hogy engem valaha is bántana. És lehet, hogy így verem át magam a legkeményebben, de nem tudok tenni ellene. Majd tanulok a saját káromon, ahogy mindig szoktam, ha mégis félreismertem. Csak nézem az arcát szomorú szemekkel. Az eszemmel tudom, hogy el kéne tűnnöm innen örökre, most azonnal, de nem tudok elszakadni tőle. Minden porcikám akarja őt.
-      Nem akarok harmadik lenni. – suttogom végül, magam is meglepve vele, az egyetlen igazságot, ami eszembe jut.
A dolog kivitelezéséről persze halvány fogalmam sincs, tisztában vagyok azzal, hogy nem lesz egyszerű megszabadulni Johnnytól… ha egyáltalán sikerülni fog valaha is. Ha egyáltalán ő meg szeretne szabadulni tőle. Hiszen még ebben sem lehetek biztos.
-      Nem vagy harmadik. Te vagy az első – súgja reszkető hangon a számon, miután a szavaimra egy szempillantás alatt bezárta a távolságot köztünk. Mellkasa az enyémnek simul, két tenyerébe veszi az arcomat, majd olyan gyengéden csókol meg, hogy az ajkaimban minden idegvégződés villámló impulzusokat küld végig a testemen. Nem bántana soha. Tudom. Fontos vagyok neki. Nem mondana ilyesmit, nem viselkedne így, ha nem lenne igaz.
-      Akkor mondj el mindent! – húzódok hátra néhány mámoros perc után. Nem engedem el a felkarját, úgy kapaszkodok belé, mintha az életem múlna rajta. – Most már jogom van tudni. Hagyjuk ezt a „meg akarsz védeni” szarságot. Ha nem mondasz el mindent, a legrosszabbat fogom feltételezni.
-      Holnap zárásig dolgozol, ugye? Láttam a beosztást, hogy cseréltél – magyarázza. – Utána kellene egy kis segítség egy gyors leltárhoz. Mást kértem volna dobozokat pakolászni, de… – megakad a mondandója, ahogy látja, hogy hitetlenkedő mosolyra húzom a számat. Akár el is táthatnám. Komolyan? Leltár? Ez a duma valakinél még működik? – Tényleg van munka – néz jelentőségteljesen a kikerekedett szemeimbe, majd lehalkítja a hangját. – Közben beszélhetünk. Kérdezhetsz. Bármit – vonja meg a vállát.
Bólintok. Szóval másnap hajnalban. Kettesben. Vele. Az üres klubban. És beszélgetni fogunk. Ja meg dolgozni is. Vajon miért nem bízom magamban?
Ezután a teljes műszakom úgy telik el, hogy szinte alig látom. Mintha kerülne. Valószínűleg csak időt próbál adni nekem, hogy feldolgozzam a történteket, nekem viszont állatira hiányzik. Csak most jövök rá, hogy amióta itt dolgozom, mindig a szemei villanását, a mosolyát, néhány szavát lesem, úgy rohan el az idő, minden áldott éjjel. Még a műszakom lejárta után, amikor beköszönnék neki, akkor sem találom az irodájában. Végül úgy kullogok haza, mint egy elárvult kölyökkutya, a napi megszokott Harry-adagom nélkül.
Másnap csak hajnali kettőkor kezdek. Egy jó negyedórával előbb érkezem, bekopogok az ajtaján, és végre ott is találom. Felcsillan a szeme, ahogy meglát. Talán egy kicsit azért én is hiányoztam neki tegnap. Hétvége lévén ma iskolába sem kellett mennem, így sajnos túlságosan is sok időm volt álló nap a kérdéseken agyalni, amiket majd fel szeretnék tenni neki zárás után. De már most, hogy meglátom, kiesik minden a fejemből. Tartok tőle, hogy ez hajnalban sem lesz másként.
Odalépek hozzá, egy papírral a kezemben. Ő csak hátrébb gurul, hátradől a székében, a kezeit is elveszi az öléből, a két karfán pihenteti őket, és csak mosolyog rám. Összevonom a szemöldököm. Komolyan azt várja, hogy a múltkori után beüljek az ölébe? Én ebben az átjáróházban többet nem csinálok olyasmit! Halvány fejcsóválással hagyom figyelmen kívül a néma kérését, majd kicsit félénken nyújtom át neki a rajzot, amin ma szabadidőmben ügyködtem, hogy kicsit eltereljem a gondolataimat.
A mostani egyenruhánk annyiból áll, hogy egy fehér pólóra rá van nyomva pink színnel, a legegyszerűbb betűtípussal egy kábé tíz centis PULSE felirat. Emellett az a kérés, hogy a fehér póló mellett lehetőség szerint egységesen fehér nadrágot hordjunk, hogy szépen virítsunk az UV fény alatt.
A rajz, amit többször majdnem összegyűrtem és a szemétkosárba hajítottam egy másik fehér pólót ábrázol, szűkebb, enyhén karcsúsított fazonút, rövidebb ujjakkal, és egy picit nagyobb, kulcscsont-villantó nyakkivágással. Már beszállítót is találtam rá. A feliratot egy kicsit átszerkesztettem. Na jó, gyakorlatilag újrarajzoltam. Sokkal nagyobb, majdnem az egész póló elejét kitölti, graffitire emlékeztető betűkkel van rajta a hely neve, a színe pedig átmenet a szivárvány színeiből a vöröstől a liláig. A felirat körül pedig ugyancsak a szivárvány minden színében pompázó halványabb foltok, mintha festékszóró hagyta volna az anyagon őket.
Elnyílnak az ajkai, és félrebillenti a fejét, ahogy tanulmányozza a képet. Aztán mielőtt felnézne, és beszélni kezdene, lassan, elgondolkodva megnyalja az ajkait.
-      Szép – küld egy futó mosolyt felém. – Kreatív vagy, Kismókus. De ezt sajnos sokkal többe kerülne legyártatni – mondja gyengéden, miközben visszaadja a rajzot.
-      Tudom, fordítsd meg, ott a költségkalkuláció – bólogatok. – De ez jól néz ki. És az emberek, akik szeretnek idejárni… talán nekik is tetszene… árulhatnánk is – hadarom. – Ha nagyobb tételben gyártatjuk, nem is lenne sokkal drágább. Sőt, a bevétel fedezheti a teljes gyártási költséget is, gyakorlatilag ingyen lenne a munkaruha, spórolhatnál a költségeken, Johnny-t is lenyűgözhetnéd, talán kevesebbet zaklatna a veszteség miatt.
Tátott szájjal néz fel rám a székéből. Furcsa így fentről nézni le rá. Rámosolygok, és visszateszem az asztalára a rajzot. Nem felel, csak figyeli a mozdulataim. Én pedig visszafogom magam, a vágyaimmal ellenkezve nem túrok a hajába, és vetem magam az ölébe szétvetett lábakkal a szuszt is kipréselve belőle, miközben úgy csókolom, hogy levegőt venni sem hagyom. Egyszerűen csak mosolyogva kisétálok az irodájából, és élvezem, hogy most végre ő az, akinek elakadt a szava tőlem.
A műszakom felénél, épp a mosdóból visszafelé tartva a helyemre, meghűl a vér az ereimben.
-      Adam! Hol az új fiú? – hallom meg Johnny hangját.
Elfog a pánik, a lábaim lemerevednek a mozdulat közepén, képtelen vagyok tovább lépni. Miért keres? Mit tud rólam? Rólunk. Adam is tőle szokatlanul csak dadogni tud, nagy nehézségek árán sikerül ártatlanul visszakérdeznie, mégis kire gondol.
-      Az a kis kék szemű, mosolygós, kerek seggű – elgondolkodva tart pár másodperc szünetet. – Louis? Azt hiszem így hívta Harry.
Ha tudná, hogy hív, amikor nem hallja…
A hanghordozásából ítélve nem tűnik dühösnek, sőt, inkább jókedvűnek. Határozottan furcsa. De a pszichopata gyilkosok mindig furcsák.
Harry jelenik meg másodperceken belül a háta mögött. Persze ő észrevesz engem is, és fejével a vécé felé intve gyakorlatilag elküld. Pedig én hallani szeretném a folytatást. Nem is indulok el azonnal, amiért kapok is Harrytől még egy-két gyilkos pillantást.
-      Miért keresed? – teszi Johnny vállára a kezét érdeklődőn. – Neked nem kell a személyzettel foglalkoznod.
-      Megtetszett egy barátomnak – mosolyog kajánul Harryre, amikor Adam a pult túlsó végébe menekül kiszolgálni pár embert. – Jó pénzért biztosan…
-      Nem hiszem – vág közbe. – Komoly kapcsolata van, úgy tudom.
A torkomban dobog a szívem. Lehet, hogy mégis jobb, ha ezt a beszélgetést nem hallom. Gyorsan engedelmeskedek Harrynek, és a mosdó felé sietek. Talán hányni is fogok, úgy remegek. Ülök a deszkán, de öt percnél tovább nem bírom bezárkózva, óvatosan visszamegyek a helyemre, mintha semmi sem történt volna. Mégis miért bujkáljak? Maximum felajánl egy kis pénzt kurválkodásért, én meg kedvesen visszautasítom. Mert komoly kapcsolatom van. Igen, Harry is megmondta.
Még mindig ott beszélgetnek. Remélhetőleg nem rólam. Harrytől megint kapok egy telepatikus elfenekelést, amiért nem fogadok szót, és maradok távol.
-      Édesem! Jobban vagy? Még mindig kicsit sápadtnak tűnsz – furakszik be Adam a személyes terembe, és kezei közé veszi az arcom, úgy tanulmányozza. – Lázad nincs – fogdossa a homlokomat, a nyakamat, aztán még a hajamat is simogatni kezdi. Azt sem tudom hol vagyok. Véletlenül átcsusszantam valami féreglyukon, amíg a vécében voltam, vagy mi? – Ugye nem hánytál? – kérdi, én pedig csak értetlenül megrázom a fejem. Aztán ahogy a szemem sarkából látom, hogy Harry próbálja visszahúzni Johnnyt a zakójánál, de ő mégis ráhajol a pultra mellettünk, és épp szólna valamit, Adam sietve megcsókol.
Szerintem fogalma sincs milyen egy színpadi csók, mert pillanatok alatt cseréli ki a nyálkészletünket, és számolja végig a fogaimat a nyelvével. Mi a f…?!
Szóval Johnny előtt Adam babája leszek, nehogy kiderüljön, hogy valójában inkább a pasijával dugnék? Azért beavathattak volna engem is! Kicsit dühös leszek, amiért kész tények elé állítanak. És nem kezelem túl jól az ilyen helyzeteket.
Rámarkolok Adam felkarjára, másik kezemmel beletúrok a hajába, és úgy csókolok vissza, hogy Harry tökéletesen lássa, én is mellőzök minden színházi előírást.
-      Minden rendben, édesem – mosolygok az "új pasimra". – Csak fáradt vagyok, kellett egy kis hideg víz, hogy felfrissítsen. És ma muszáj lesz hagynod aludni is éjjel! – kacsintok rá kacéran, aztán Johnny felé fordulok óriási vigyorral a képemen – Hozhatok valamit?
Harry megszólalni sem tud, csak rázza a fejét tágra nyílt szemekkel, és közben nagyokat nyel.
-      Öö… nem tudtam, hogy Adam az a komoly kapcsolat – nyögi Johnny felé fordulva. Legalább érthető az elképedés az arcán. Szép mentés, főnök!
Tíz percen belül újra a szokásos irodaajtóra felkenős jelenet zajlik le, csak épp most teljesen más indíttatásból. Amint Johnny lelép a két gorillája társaságában, és Harry a kedvenc papírhalma felé veszi az irányt, gondolkodás nélkül trappolok utána, és még mielőtt becsukná maga mögött az ajtót, kitépem a kezéből. Belököm, bevágom magunk mögött, a mellkasára tenyerelek, és elszántan nekinyomom az ajtólapnak.
-      Mi volt ez?! Elküldesz, hogy ne halljam, mit akar tőlem a pasid, aztán rám uszítod Adamet? Talán lehetne beleszólásom nekem is a saját életembe? Legközelebb beavatnál az ilyen akcióitokba, hogy ne basszam el a tökéletes alibidet?! – kiabálom az arcába.
Ezerrel ver a szívem, kapkodom a levegőt, és a homlokom is kezd izzadni. Mindjárt felrobbanok, ő meg csak gyengéden megfogja a csuklóimat, és a hüvelykujjával nyugtatón simogatni kezdi őket.
-      Nem uszítottam rád – súgja halkan. – Hidd el, senkit nem utasítanék arra, hogy hozzád érjen. Főleg nem arra, hogy úgy megcsókoljon. Azért a csókért még lesz egy elbeszélgetésem vele, azt hiszem – bólint elszántan. – Esküszöm neked, Mókuska, hogy teljes mértékben Adam magánakciója volt. Bár meg kell hagyni, tökéletesen csinálta – mosolyodik el. – Törődik veled. Nem tudom pontosan miért, remélem nem azért, mert beléd van esve, de nagyon félt téged. Rég óta itt dolgozik, elég jól ismeri Johnnyt, és a piszkos ügyleteit.
A hangja gyengédséggel van tele. Lassan enyhül a feszültség bennem. A cirógató ujjai hatására ellazulnak az izmok a kinyújtott karjaimban, elgyengülve behajlítom őket, és tenyereimet továbbra is a mellkasán tartva, karjaimat beszorítva kettőnk közé, belesimulok az ölelésébe. Fejemet a vállára hajtom, szeretnék elbújni a nyakhajlatában a hátralévő másfél órára. Nem akarok már emberekkel találkozni. Csak vele lennék. Nem akarom már a basszus dübörgését, csak a szívdobbanásait szeretném hallani, a halk sóhajait.
Mélyen a tüdőmbe szívom a bőre ismerős illatát, megcsókolom a nyakát, ő pedig fejét az ajtónak dönti. Lehunyja a szemét, halkan felnyög az ajkaim érintésére, aztán végigsimít a hátamon, és szorosan magához ölel.



26 megjegyzés:

  1. Szia Carmen!

    Eloszor is, konkretan percenkent (kis tulzassal) jottem fel megnezni h van e mar friss, annyira nem birtam mar magammal! :'D
    Masodszor, nagyon kivancsi vagyok milyen jelenetet tettel kesobbre! :D
    Harmadszor... Adam megerkezett, de meg hogy!!! :D
    Imadtam az egeszet, de annyira jo lett volna, ha hosszabbra irod meg a reszt (bocsanat, de telhetetlen vagyok a sztoriddal) es meg ebben a fejezetben olvashatjuk a leltart. :( Most egy hetig megint itt fogok szenvedni! :'(

    Azert orulok h Lou rajott (?) h Hazz vele nem lenne olyan mint Johhnyval! :)
    Kicsit megremultem, mikor Johhny Lout kereste :O Eloszor azt hittem a ruha kollekcio miatt :D Meg miaz h megtetszett az egyik baratjanak? Szo sem lehet rola!

    Adam kis maganakcioja... :D Azert na! :D Csak nehogy tenyleg tobbet kezdjen erezni Lou irant :/

    Jhajj nagyon varom a kovit, most mar jo lenne ha kicsit elorebb jutnanak Louek es senki nem zavarna meg oket a "leltarban" :D Bar en mar azt is eltudom kepzelni h Johhny ujra megzavarja oket leltarozas kozben, csakhogy most nem lesz ott senki, aki figyelmeztetne oket, hajajj! :D
    Najo, inkabb el sem kezdem a fantazialgatast! :'D

    Nagyon varom!!! ❤️������

    Puszi, D.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, D.!
      És majdnem csúsztam még egy napot, akkor aztán egész éjszaka nézegethetted volna.. még jó, hogy megoldottam :D
      A leltáros jelenetet vettem ki, mert az hosszabb lesz, ahhoz még írni szeretnék.
      Azt még én sem tudom, Adam mit fog érezni, vagy mit miért csinál, még nem döntöttem el. Ez a kis akciója is útközben jött. Eredetileg Sebastiannel akartam megint összehozni, de letettem róla.
      Még hosszabbra? 10 oldal alatt már így sem merem hozni :D
      Fantáziálgass csak, és írd is le! Inspirál ;)
      Köszönöm a hosszú komit, megint. Sietek a kövivel! Puszi! :)

      Törlés
    2. Sziaaa!

      Ah, nem, sajnos nem tudtam volna egesz ejszaka nezni, nagyon koran kellett kelnem :( Amikor utoljara feljottem megnezni, ugy voltam vele h ha akkor sem lesz, akkor marad mara, de halistennek h meg tudtad oldani :)
      Egyebkent imadok igy veled komiban beszelgetni, mindig izgatottan lesem h valaszoltal e mar az enyemre, es vigyorogva olvasom vegig :D

      Neeee, ne fajditsd a szivemet, inkabb ne mondtad volna h pont azt a jelenetet vetted ki! :'( :'( :'( Most meg jobban megesz a fene egy hetig meg :'D Ezert karpotolnod kell(ene)! :D :P De azert orulok h azt hosszabbra tervezed, ird csak, ird, mi meg had elvezkeshessunk rajta :D

      Ne rontsd el kerlek Adam karakteret! :( En imadom benne ot is, de ha kikezd Louval, akkor nagyon nem fogom ot szeretni! :( Meg persze neki sem akarom h fajjon, hisz Lou csak es kizarolag Harrye lehet! :D
      Nagyon, NAGYON jol tetted h letettel Sebastianrol! Mar csak az kellett volna h ujra osszehozd vele Lout! Igy sem birom benne, de ha ezt megtetted volna akkor aztan... fuuu! :D

      Carmen, mar ne is haragudj (es gondolom nem is fogsz :D), de mint mar asszem egyszer emlitettem, ebbol a sztoribol egy konyvhosszusagnyi resz sem lenne eleg! En mar most felek h mi lesz velem, ha egyszer ennek is vege lesz! :'(

      Egyebkent unalmamba mar ujraolvastam az elejetol... meg mindig imadom! :D

      Reszben egyetertek LGy-vel, ne bantsa senki Lout, de ahogy te is irtad, egy kicsit azert lehet... mondjuk maffiozo-Johhny altal :D Persze utana Harry jol megvigasztalna, vagy meg a "bantasa" elott kiallna erte es megvedene! :D

      Egyebkent annyi, de annyi otletem, fantaziam lenne, hmmm... :P De mar igy is megint sokat irtam, tudom h nem banod :)
      Az elozo fejezet komijahoz csak annyit h azert en kivancsi lettem volna/lennek h Johhny mit szolt volna ha a "leharcolt" (ugye ezt a szot hasznaltad?) Harryt talalja az irodaban :D
      Meg egyebkent a tortenet veget kepzeltem meg el, de azt egyelore nem irom meg le vagy max privatban ha szeretned :)

      Najooo befejezteeem :'D

      Puszi, D.

      Törlés
    3. Jaj, ezt félreérthetően írtam, ADAMET akartam Sebastiannel összehozni, nem Lou-t. Lou Harryé. Adamnek sem kellene kölcsön adni, nehogy beleessen. Az milyen lenne már a Brian/Jared/Adam sztorim után? Szegény Adam, mindig őt csinálom ki.. áh, tényleg nem tudom még, mit csinálok Adammel :D
      Na, most felkeltetted az érdeklődésem ám! Ha le szeretnéd írni, nagyon-nagyon szívesen elolvasom, kíváncsi vagyok, milyennek képzeled a végét ;)
      carmen-69@freemail.hu
      Pusz!

      Törlés
    4. Én simán belebeszélném Adambe mind a kettő fiút! :D Kiderül titkon szerelmes volt Harrybe (csak hát ő megfutamodott Johhny miatt) és most "bosszút" állna Loun keresztül, de persze beleszeret a kis cukiságba.....:D

      DE Seb egy ...nem kedves karakter...és Adamet szeretjük, tehát NE hozzunk :D össze a gonosszal!!! Van még egy pár haver aki előkerülhet pl a kis szőke ír is beköszönhetne és akkor Adamnak juthatna egy kis szőke cukiság.....NA?
      :):):)

      Törlés
    5. Najoooo, most te is felkeltetted az en erdeklodesemet, a szemeim is felcsillantak! *-*
      Adam es Sebastian? Ah, en erre most nagyon raporogtem! :D Uristen, imadnam!!! Barmit, csak egyik se Louval akarjon vmit! :'D De viccet felreteve, tenyleg naaaaagyon imadnam oket egyutt :P mar ide is beindult a fantaziam, olyan kar h en nem tudom ilyen jol leirni a gondolataimat :( de ezert irom le neked es csak bizakodhatom benne h esetleg vmit felhasznalsz belole ;)

      Le fogom irni a vegevel kapcsolatos kepzelgesemet (csak mert ugysem birom ki), de elotte ossze kell szednem jo alaposan a gondolataimat! :) Foleg most h egy tok erzelmes szamot hallgatok napok ota, es kozben a torteneteden gondolkodom, ah, csak ugy ozonlenek a kepek a fejemben h en mit es h csinalnek veluk :D azert jol megszenvesztenem oket, kuzdjenek csak meg a szerelemert, aztan persze a vegen edesebb lenne a jol megerdemelt boldogsaguk es talan meg Johhny sem lenne a vegen mar olyan kegyetlen veluk :D :) de majd kifejtem bovebben ;)

      Nagyon varooooom!!! ❤️

      Puszi, D.

      Es puszi neked is Gyongyi! :)

      Törlés
    6. Gyongyi elobb irtad meg a komit 1 perccel, ezert most reagalok ra :D

      En semmikepp nem szannek Adamnek ilyen "gonosz" karaktert! :( Ne akarjon bosszut allni senkin semmiert! :( Az mar tul bonyolult szal lenne nekem, eleg Johhny is! :D Nekem nem lenne bajom Adammel es Sebasitannal, talan Adam megvaltoztatna Sebet :) DE! Niallt is birnam, sot, Zaynt es Liamat is! Nekik is kene talalni egy jo kis szerepet! ;)

      D.

      Törlés
    7. Aki megcsalta Boot az Nekem nem szimpi, bocsi. :)Jó Seb karaktere, de "kutyusból ne csináljunk szalonnát" :D:D:D
      A "bosszút" állni nagyon idézőjelbe tettem, mert igazándiból csak inkább egy Adam részéről és benne élő harcra gondoltam, csak tudod mikor magadnak bemagyarázol, indokolsz dolgokat valamivel.:) Na mindegy, SZERENCSÉRE Carmen a "karmester" és a zenekar.:) Én csak OLVASOK. :D:D:D

      u.i.: Köszi, hogy komiztad a komimat. :D:D Még ha csak az 1 perc miatt is. :D:D:D

      Törlés
    8. Igy van, hal istennek Carmen irja a sztorit, mi csak elvezkedunk! :D

      Lehet felreertheto volt amit irtam, de az is lehet h most csak en ertem felre amit te irtal... na mind1, szoval en ezt a mondatomat h "Gyongyi elobb irtad meg a komit 1 perccel, ezert most reagalok ra" nem ugy ertettem h csak emiatt reagalok ra, hanem h kulon komiban valaszolok, nem pedig abban a hosszuban amit elotte irtam Carmennek. Azert irtam h "ezert most reagalok ra", mert ugye kesobb vettem eszre ezert kulon reagalok ra :D na mind1 remelem azert ertheto voltam :'D

      D.

      Törlés
    9. Öröm olvasni ezeket a gondolatokat tőletek! :D <3
      A többi 1D fiúval én azt hiszem nem tudnék írni. Szexuális töltettel főleg nem. Esetleg egy ártatlan jóbarát, ha valakivel beszélgetni szeretne a mi kis Louis-nk..

      Törlés
    10. Kedves D.!

      Most már értettem! Nekem sincs egy pihentető hetem, tehát Nekem is akadnak felfogási nehézségeim....:D:D:D

      De alapból nem ....."sértődtem meg"....nagyon idézőjel, de most is 48 óra alatt aludtam 3 és kb fél órát.....tehát nem találom rá a megfelelő szót.......jót mosolyogtam az 1 percen és jó magyar habitus szerint örültem, hogy megelőztelek. KEMÉNY 1 perccel....:D:D:D

      A magyarázatod NEM jutott eszembe.....bocsi.....:D:D:D

      Szercsi van <3<3<3

      Carmen TÉNYLEG 1 HÉT??? Muszáj??? :) (bociszemek, szempilla rebegtetés, nyávogós hangvétel, meg amit akarsz.....:D:D:D

      Gy

      Törlés
    11. Szegeny! :( Probalj meg azert pihenni is!

      Carmen, egyet ertek Gyongyivel! Lehetne most az egyszer h elobb hozod a frisst? *-* Rendesen elvonasi tuneteim vannak :'( Minden nap feljovok megnezni h van a resz, pedig tudom h ugysem lesz, es megis... hatha... meg mar csak a komik miatt is :D

      D.

      Törlés
    12. Háááát, ha előbb akarjátok, akkor abból az lesz, hogy csak "féladagot" kaptok, egy rövid részt.. :P

      Törlés
    13. Ooo nem! Akkor inkabb kivarom a hetfot (ugye akkor mar hozod?)! Abba is beledoglenek ha csak egy rovidebb reszt olvashatnek :( Turelmesen kivarom (a remelhetoleg *-*) 2 napot! :)

      D.

      Törlés
    14. Nem ígérem meg a holnapot, esély van rá, de semmi sem biztos, 80%-os készültségen állok :D Ráadásul az előbb voltam olyan béna, hogy telefonon a mentés helyett rányomtam a közzétételre, szóval... Gyöngyi, lécci ne fecsegd ki a lényeget, ha elolvastad! :D

      Törlés
    15. Najooo mivaaaan??? :'D
      Es en errol komolyan lemaradtam? :'(
      Jo mondjuk muszaj voltam koran lefekudni, es sajnos holnap is ez lesz :'(
      De keeeeeeeeerlek ha holnap sikerul hoznod (vagy kedden) akkor ilyen 22 oraig sikerul feltoltened? El akarom olvasni de ahhhhjjjj muszaj 10 korul lefekudnom h masnap fel 5kor fel is tudjak kelni :'(
      Keeeerleeeeeeeek!!! ❤️❤️❤️❤️❤️

      D.

      Törlés
    16. Ne sajnáld, hidd el, sokkal jobb lesz a készet olvasni. Ami már csak javításra vár. Hozom, amint tudom :)

      Törlés
  2. Nagyon szorítok nekik... Csak ne bántsa senki Lou-babát... Kösz az élményt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon nem bántanám.. esetleg kicsit :D Köszi hogy olvasod! Puszi!

      Törlés
  3. Szia Carmen! (+D)

    A munkahelyemen elég furcsán néztek rám, (bár ismernek már)amikor felkiáltottam és a levegőbe bokszoltam!: IGEN VAN 8. FEJEZET!!!!:D:D:D

    Ez az érzés az olvasás végére sem csitult, maga a rész is felpörgetett, meg Adam "szájban robbanása" is ütős lett. De a "leltárhiány" gondoskodott is az érzés maradásáról.....

    Bár nem tudnád jó helyen befejezni, mert mi mint egy zombi horda akkor is többet követelnénk.:D:D:D

    Kis cseles köviben jönnek a DOBOZOK?.....minek szék, asztal, ajtó....Hmmmmmmm....

    D. mellett nem is írnék mást...pussz minden olvasónak, Gyöngyi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Jó fejek lehetnek a kollégáid, üdv nekik! :D
      A leltárhiány szándékos. Nem kaphattok meg mindent egyszerre XD Ééés igeeen, gondoltam is rád, nem is egyszer, amikor a dobozokról írtam, és még fogok is.. ;D
      Köszönöm, hogy mindig írsz! Puszi!

      Törlés
    2. Jajjjjj szegény....lelkem, de inkább agyam, képzeletem....:D:D:D
      Nem kell neki tápoldat így is burjánzik, DE TE mégis ....

      Már el is képzeltem a feszülő fenekeket, bicepszeket egyéb testrészeket.....nyálcsorgatást....és a minden beindulását....De gondolj szegény hátukra a doboz széle, sarka Qra tör!!!:D:D:D Hasalni sem sokkal jobb....:D:D:D

      Kössz azt is, hogy tudatod velünk igazándiból már majdnem kész és nekünk várni kell 1 HETET?!?!

      U.i.: A faliújságom olyan színes mint a Te fantáziád. :) Harryről van egy félmeztelen hasfeszülős, nadrág gomb kigombolós A3 kép. :D:D:D Tehát a kollégák már edzettek. :D

      Ölelés, Gyö

      Törlés
    3. Neem, nincs még majdnem sem kész, max az egyharmada.. nem azért kell várnotok, mert gonosz vagyok :D

      Törlés
    4. Oké ♥♥♥

      (Bár minden író egy kicsit gonosz....:):):)....a munkájuknak az is a fizetsége ha kínozhatja egy kicsit az olvasóit....<3<3<3)

      Jogosan megérdemlitek és ezt a kínzást nagyon szeretem...pussz, jó írást és remélem azért pihenni is tudsz, mert azt is megérdemled.

      Gy

      Törlés
  4. Na végre, eljutottam a kommenteléshez is :D Tudod, hogy nagyon imádlak az Adames rész miatt, ugye? De azt is szeretném, ha lenne neki valakije... Valami komolyabb, valami szívfájdítóan gyönyörű lovestory lévén XD úgy látszik, most ilyen hangulatban vagyok :D Sírni akarok! :D Azt hiszem, majd be kell hoznod vmi új szereplőt ;) Ha már mindenki ötletel, akkor én is :P Na, nagyon várom a leltárt, mert valami azt súgja, hogy egymás testrészeit is leltárba veszik majd :D Pusziii, drága <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig azt mondtad múltkor, most inkább első leszel :D
      Igeen, tudom, az Adames rész leginkább miattad volt, neked! <3 Nem tudom, nincs hozzá ihletem, hogy kivel, miért, hogy hozhatnám össze. Majd agyalok, egy ötletem van, de túlbonyolítani sem szeretném, két szálon vinni az egészet.. igazából Adam csak mellékszereplő.. De meglátom :)
      Pár napon belül kapod a leltárt! ;) pusszantás!

      Törlés