Üdvözlet Neked, ki idetévedtél!
Elsődleges figyelmeztetésként álljon itt, hogy egy olyan oldalra merészkedtél, aminek tartalma többnyire RPS. Annak, aki nem tudja mi az, lefordítom: Real Person Slash. (Bár, aki nem tudja mit jelent, valószínűleg jobb, ha rögtön az X-szel folytatja a felső sarokban.) Menjünk tovább a fordításban: élő karakterekkel írt kitalált történetek homoszexuális tartalommal.
Még mindig itt? Helyes. Ebben az esetben ördögien jó szórakozást kívánok az elkövetkezendő percekre, órákra! ;)
Írj, kérdezz, linkelj bátran!

2013. március 22., péntek

Want you chained (6. fejezet)


Az utolsó előtti rész. 18-as karika. Szigorúan.




Ezt hallgassátok meg előtte (/közben), nagyon jó feldolgozás, valamilyen szinten ez a dal is ihlette a részt:





6. fejezet



A fiú nem kapcsolta be a hi-fit, ahogy a nő ajánlotta neki. Maryann elé lépett, a szemébe nézett, az áttetsző kendőt maga köré húzta, összefogta az anyag két végét az arca előtt úgy, hogy csak a szemei látsszanak, és lassan, csábítón énekelni kezdett.

„Sweet dreams are made of this
Who am I to disagree?”

Búgott a hangja, erotikával túlfűtve. A dal eredetijénél jóval lassabb ütemben dúdolt. Ahogy mozdult, a kendő leheletkönnyű anyaga engedelmesen libbent párduc teste után.

„I travel the world and the seven seas
Everybody's looking for something”

Kieresztette a kezeiből a kendőt, ami a földre hullott.

A nő alig bírta a közömbös álarcot magán tartani. A fiú úgy mozgott, akár egy profi sztriptíztáncos, pontosan tudatában volt a teste minden porcikájának, hiába hogy sosem csinált még ilyet, tökéletesen ráérzett arra, hogy mit kell tennie a testével ahhoz, hogy bárki megkívánja, aki csak ránéz. Apró ironikus mosoly futott át az arcán, amikor eszébe villant, hogy ha egyszer becsődöl a popbiznisz, ebből bizony nagyon szépen meg tud majd élni.

„Some of them want to use you
Some of them want to get used by you”

Az utolsó szóra mutató ujját hangsúlyosan Maryannre emelte, és halványan elmosolyodott. Végigsimította a nyakában lógó láncot, majd mindkét tenyerével a saját mellkasát is lassan, élvezettel, le a hasán át, egészen a fekete csipke szegélyéig. A tangabugyi bizarr módon feszült egyre inkább az ágyékán, lüktető férfiassága nagyon ki akart szabadulni a börtönből.

„Some of them want to abuse you
Some of them want to be abuuuused” 1
– húzta el hosszan, szinte nyögésbe fúlva az utolsó szót.

Széttárt lábait berogyasztva lassan leguggolt a nő térdeihez, aztán megfontoltan úgy állt fel előtte, hogy feszes fenekéről a lehető legtökéletesebb képet kapja Maryann, a lehető leghosszabban elnyújtva az élményt.

Bill tudta, hogy nem érintheti meg őt, de úgy mozdult, hogy az előadás végére a nyakában csüngő lánc vége a nő ölébe kerüljön. Csak nézett a szemébe csábítón, megnyalta az ajkait, és nem mozdult. Várta a hatást.

-  Azt akarod, hogy használjalak? Hogy kihasználjalak? – kérdezte fojtott hangon Maryann.

Bill nehezen tudta visszafogni az öntelt vigyort, ami elterülni készült az arcán a nő zaklatott hangja nyomán. Csak bólintott lassan. Biztos volt benne, hogy a várt hatás nem maradt el, és Maryann-nek minden önmérsékletére szüksége van, hogy nyugodt és tárgyilagos tudjon maradni. Ugyan nem érintette meg őt, de Bill nem mozdult, csak várt.

Be kellett vallania magának, hogy meglepte a fiú magabiztossága, hogy egy kicsit talán meg is ijesztette. Érezte benne a vágyat arra, hogy tartozzon valahova, hogy irányítsa valaki, ezzel ellentétben viszont ott volt a szemében a határtalan öntudatosság, amit az évek alatt belénevelt a világ. Nem szabad ezt hagynia eluralkodni rajta ma éjjel, annak csúnya következményei lehetnek, vissza kell taszítania a bizonytalanságba, térdre kell kényszerítenie újra.

-  Tetszik a lánc a nyakadban. – folytatta végül Maryann meglepően nyugodt hangon – De jobban tetszenél még több láncban. Szívesen tartanálak ketrecben, vasláncokon, mint a kedvenc játékszerem, akit akkor húzok elő, amikor csak akarok. Mint egy kis háziállatot. – tesztnek szánta a szavakat, kíváncsi volt a fiú hogy reagál majd rájuk.

Bill szíve egyre vadabbul dobogott. Nehezére esett továbbra is mozdulatlanul állni, csak várni a folytatást, és semmit nem tenni érte. Elképzelte, hogy az életének az egyetlen és legfőbb célja az lenne, hogy Maryann parancsait lesse, hogy kielégítse a vágyait, hogy szolgálja és boldoggá tegye őt. Úgy érezte, képes lenne rá. Engedelmes lenne, odaadó, soha többet nem kellene azzal a lehetetlen küldetéssel foglalkoznia, hogy az egész világnak megfeleljen, csak egyetlen embernek kellene megfelelnie. Sokkal egyszerűbb lenne az élete. Sokkal boldogabb lehetne.

-  Térdre! – adta ki a parancsot váratlanul Maryann, mire Bill azonnal engedelmeskedett, a magabiztossága egy szempillantás alatt elillant – Ugye tudod, hogy meg akarlak érinteni? – kérdezte a nő – Megoldottad a feladatod, elérted, amit el kellett. Felizgattál.

A fiú reszketve felsóhajtott, de továbbra sem mozdult.

-  Akarod érezni, mennyire? – kédezte a nő.

Bill lassan bólintott.

-  Engedélyt kapsz rá, hogy megérints.

Hezitálva nyújtotta kezét a nő combjai felé. Végigsimított rajtuk, Maryann halványan elmosolyodott, majd egy pillanatra lehunyta a szemeit és hátradöntötte a fejét. Olyasmit tett, amiről jól tudta, hogy az ő helyzetében nem szabadott volna: kimutatta az érzéseit, hagyta, hogy a fiú láthassa rajta, hogy élvezi, ahogy hozzáér. Ahogy kúsztak egyre feljebb a kíváncsi ujjak, még az alsó ajkát is beharapta egy másodpercre. Aztán lenézett az ölébe, ahogy az ujjak mozdulatlanná váltak a fehérneműje szegélyénél, majd vissza a fiú arcára, felhúzta szemöldökét, és bólintott. A fiúnak eladadt a lélegzete, ahogy lassan a fehérnemű alá kúsztak az ujjai. Néhány másodperces érintés után, Maryann halkan ráparancsolt.

-  Elég.

Bill nyelt egyet, és engedelmesen visszahúzta a kezét, majd szemlesütve várta a további utasításokat.

-  Négykézláb. – mondta ki egyszerűen Maryann, majd duplán a kézfejére tekerte a láncot, és felállt a kanapéról a fiú mellett – Jó cicus. – vakargatta meg a fejét büszkén mosolyogva.

Egy aprót rántva a pórázon a hálóba indult. Bill minden mozdulattal egyre kényelmetlenebbnek érezte, ahogy lüktető férfiasságát a meglepően erős csipke a combjai közé szorította.

Amint az ágyhoz értek, Maryann újabb határozott utasítást adott ki.

-  Maradj térden, kezeket az ágyra, arccal a matracra.

A fiút iszonyúan izgatta, ahogy beszélt vele. Maryann lecsatolta a nyakörvet, tenyerével végigsimított a hátán és fenekén, aztán félre húzta a szoros tanga anyagát a golyóiról, felfedve hátsó bejáratát is. Mutatóujjával lágyan végigsimított a záróizmokon, mire azok összerándultak, Bill pedig egész testében libabőrös lett és halkan a lepedőbe nyögött.

-  Szereted ezt. – jelentette ki mosolyogva Maryann, majd a hasa alá nyúlt, és elöl is félrehúzva az alsóneműt, szabadon eresztette a fiú kemény szerszámát, néhányszor végighúzta hüvelykujját a fején, aztán a fiú reakcióiból ítélve, attól tartva, hogy esetleg újra néhány érintéstől elélvez, magára hagyta.

Felállt, hogy a szekrényhez menjen. A fiú nem láthatta, de egy kisméretű anális tágítót vett elő, valamint egy kis tubust. A tubus kupakját felpattintotta, majd letette a fiú combja mellé a matracra, aztán pedig a hajánál fogva felemelte a fejét a lepedőről. Ahogy kinyitotta a szemeit, az orra alá dugta a kék lágy műanyagból készült eszközt. Bill megremegett a látványra, de nem szólt semmit, és nem is mozdult, csak nézte a játékszert. Sosem látott még ilyesmit, főleg nem ilyen közelről.

-  Nedvesítsd ezt meg nekem alaposan, szépségem. – búgta a fülébe, Bill pedig elvörösödött ugyan, de önmagát is alaposan meglepve vele, hezitálás nélkül vette a szájába. Izgató volt, lehunyta a szemeit, és nyelvével alaposan körbejárta a műanyag tárgyat.

Maryann eleresztette a haját, otthagyta szájában a játékkal, és mögé térdelt a földön. Kezébe vette a tubust, és egy jó adag hűvös zselét nyomott egyenesen a fiú nyílására. Bill felszisszent, de nem eresztette el az análdugót, inkább erősebben ráharapott, ahogy Maryann egyik ujja beléhatolt. Összeszorította a szemeit és a játékkal a szájában hangosan felnyögött. Amikor már a második ujja is kényelmesen járt ki-be a fiúban, Maryann kihúzta őket, újra hátrafeszítette Bill fejét, és kivette a szájából a nedves eszközt. Egyetlen könnyed mozdulattal helyezte a fiú végbélnyílásába, miközben másik kezével a biztonság kedvéért erősen rámarkolt a feltűnően nedvedző farka tövére. Bill hangosan, fájdalmasan felnyögött. Amint a nő úgy érezte, a veszély elhárult, lassan eleresztette a fiú farkát, kéjesen figyelve, ahogy záróizmai szorosan körülzárják a kék műanyagot a legkeskenyebb pontján.

-  Fordulj meg. – utasította mély hangon – Hanyatt az ágyra.

Bill, bár levegőt is nehezen kapott, nemhogy könnyedén mozdulni tudjon, minden erejét összeszedve azonnal tette, amit parancsoltak neki. Farka keményen meredt a plafon felé, ahogy a hátára feküdt. Lassan, megfontoltan mozdult, mert tudta, hogy az eszköz könnyen elérheti akár a prosztatáját is, és egy hevesebb mozdulat következtében szégyenszemre akár azonnal el is élvezhetett volna újra.

Maryann eközben újabb ezközt vett elő. Ahogy visszafordult az ágy felé, kaján vigyorral nyugtázta, hogy a fiú nemcsak hogy teljesítette a parancsot, de gyönyörűen festett fényes, vörös, az égnek meredő, feszülő farkával. Közelebb lépett, és egy szoros gyűrűt erősített az említett szerv töve köré. Kényelmetlen volt, tudta jól, de legalább biztosan megvéd a nemkívánt balesetektől.

A fiú összeráncolta a szemöldökét a váratlan feszítő fájdalomra, de valójában nagyon élvezte ezt a gyönyörrel vegyült fájdalmat. Mindent ki akart próbálni. Bármit megtett volna, amire Maryann utasítja, és ő is bármit tehetett volna a 
testével.

-  Nézz rám. – parancsolt rá, majd vetkőzni kezdett.

Billnek a látványra megakadt a légzése, a torkában dobogott a szíve, és egyre fájdalmasabban feszült börtönbe zárt szerszáma. Maryann, miután minden ruhadarabtól megszabadult, a hűvös zseléből egy borsónyit Bill farkának hegyére nyomott, nem vesződött azzal, hogy elkenje, fölé ereszkedett, és lassan, ám magabiztosan egy sima mozdulattal magába fogadta a fiút, egészen, amíg hegye a méhszájába nem ütközött. Bill felsikoltott. Nem csak a látvány, a hirtelen súrlódás a farkán, és a nő súlyára a prosztatájának feszülő műanyag érzése, mind-mind egyesével is gond nélkül átlendítették volna a határvonalon, ám a szoros gyűrű nem engedte. Úgy érezte, menten szétszakad. Ettől kezdve percekig csak könyörgött, összefüggéstelenül beszélt, végül már könnyezett is a kínzó fájdalommal vegyített gyönyörtől, ahogy Maryann elélvezett az ölében, majd zihálva legördült róla.

-  Kérlek… kérlek… kérlek szépen vedd le… – patakzottak a fiú könnyei, farka lilásvörös színben pompázott.

Maryann leült mellé az ágyra.

-  Biztos vagy benne?

A fiú zokogva bólogatott hevesen.

-  Kérlek… – nyögte.

-  Ha most leveszem rólad, kontrollálatlanul fogsz azonnal elélvezni, és csak fájdalmat és megkönnyebbülést fogsz érezni. – mondta szinte tárgyilagosan – Márpedig én azt szeretném, hogy igzán élvezd. Ha kibírsz még néhány percet, akkor utána kiélvezheted életed leghosszabb orgazmusát, és nem csak azt fogod érezni, hogy végre megszabadultál a fájdalomtól.

Bill őrült ütemben kapkodta a levegőt, de zokogása alábbhagyott. Élénk színű szerszámán úgy feszült a bőr, hogy szinte szétrepedt, sziklakeményen állt. Maryann tudta jól, hogy őrülten fáj már neki.

-  A választás a tiéd. Levegyem most? – kérdezte.

-  Ne. – nyögte halkan, próbált úrrá lenni a remegésén és a szaggatott légzésén.

-  Rendben. – bólintott mosolyogva, majd végigsimított a fiú feszes hasán, végignyúlt mellette az ágyon, és orra hegyével megcirógatta az arcát. – Jól döntöttél. – súgta – Soha életedben nem fogod ezt elfelejteni, higyj nekem.

-  Hiszek. – suttogta rekedten.

Öt perc elteltével Maryann a sikosítós tubusért nyúlt, és vastagon bekente egyik tenyerét. Azután egy gyakorlott mozdulattal levette a farokgyűrűt. Bill óriásit sóhajtott, Maryann rámarkolt a szerszámára, és néhány sikamlós mozdulattal végigsimított rajta, míg másik kezével a fiú combjai közé nyúlt, és a még mindig a helyén lévő análdugó végét ütemesen beljebb lökte néhányszor a megfelelő szögben. Bill egész testében remegve, két kézzel a lepedőt markolva, fejét hátravetve, önkívületben sikított, ahogy az oly sokáig visszakényszerített orgazmus rátört. Amit érzett, nem evilági volt, megmagyarázhatatlan, éteri. Hosszú másodperceken keresztül lövellte az ég felé sűrű spermáját, egy adag a mellkasán, egy a vállán, egy pedig az állán landolt. Néhány csepp a tátott száját is elérte, kipirult alsó ajkán csillogott néhány fehér cseppecske. Az utolsó néhány kilövellés a hasán gyűlt össze. Maryann mindeközben megigézve figyelte a fiú minden rezdülését, és csupán a látványtól újra miniorgazmusokat élt át. Bill kifulladva csuklott össze aztán, percekig levegőért küzdve és próbálva visszafogni önkéntelen nyögéseit, amiket a soha nem érzett, intenzív utórezgéseik váltottak ki belőle.

-  Istenem… – nyögte, amint rátalált a hangjára, majd az ágy szélén ülő, és őt figyelő nő csípője köré gömbölyödött.

A nő végigsimított az oldalán, majd hátranyúlt, és óvatosan eltávolította a fiúból a játékszert.

-  Ohh… – nyögött fel újra hangosan.

Maryann óriási késztetést érzett, hogy megölelje és kicsit elringassa a köré tekeredő meztelen fiút, de tudta, hogy nem teheti, inkább gyorsan talpra állt, mielőtt valami ostobaságot talált volna tenni.

-  Lezuhanyzok. – mondta gyengéden – Addig szedd össze magad, rád is rádfér egy forró fürdő.

Amikor alig több mint öt perc után visszasétált a hálóba, ugyanúgy találta a fiút az ágyon, kimerülten, lehunyt szemekkel, labdába gömbölyödve. Elmosolyodott a látványon.

-  Sipirc. – szólt rá lágyan – Nem alszik az ágyamban senki piszkosan.

A fiúnak erre tágra nyíltak a szemei. „Alszik?” Felpattant, és bár felszisszent a még mindig sajgó férfiasságát ért súrlódásra, de szó nélkül kisietett a fürdőbe.

-  A baloldal a tiéd. – közölte Maryann rezzenéstelen arccal, amikor Bill visszajött anyaszült meztelenül, sminktelen arccal, hátrasimított hajjal. Elképesztően szép volt így, elkápráztatta a nőt. Semmi mű nem volt benne, csak a természetes szépsége.

A fiú szendén bólintott, majd befeküdt a takaró alá. Egy percig csak némán feküdt a hátán, feszülten, majd halkan megszólalt.

-  Jó éjt.

-  Neked is. – felelte a nő, Bill pedig ki tudja, honnan szerzett bátorsággal közelebb húzódott és arcon csókolta Maryannt.

-  Köszönöm. – suttogta.

Maryann pedig, bár átfutott az agyán, hogy ezért az öncélú akcióért kidobja, valamiért mégsem tette. Könnyedén siklott el a tény felett, hogy emiatt a fiú miatt olyasmit engedett meg magának újra, amit nem szabadott volna.

-  A legnagyobb élvezettel tettem. – mosolygott kacéran, majd mielőtt lekapcsolta volna az olvasólámpát, még röviden utasította a fiút. – Fordulj oldalra.

Bill hátat fordított neki, Maryann pedig közel húzódott hozzá, a meztelen hátához simult, és karját dereka köré tekerte. – Most pedig aludj. – suttogta, és hátulról megcsókolta a nyakát.



1 Eurythmics – Sweet dreams



-----------------------------------------


Már csak egy rész. Utána azt hiszem egy darabig no het sztori... nem nekem való :D

2 megjegyzés:

  1. halihó! jó sokáig eltűntem tudom, kicsit összecsaptak azok a bizonyos hullámok.
    hűűű.. ez igen, ez a fejezet állat lett, ne mondd, hogy nem neked való! :))

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm :) De tényleg nem sűrűn fogok bele het sztoriba ezek után.

    VálaszTörlés