Nem volt kedvem hajnal fél 2-kor telefonon beszerkesztgetni, úgyhogy most teszem ide. Uhh aludnom is kéne néha éjjel...
Szintén Brian/Jared, szintén minden előzetes ismeret nélkül olvasható one-shot, szerintem nem is 18-as, vagy csak picit.. :)
Az ígért hosszabb még csak félkész, arra még várni kell :(
(De azt akarom, hogy megérje várni rá... nem akarom összecsapni)
YAWTO - Életképek
Aludj, kedvesem
Brian's POV
Hallom a csendesnek szánt
ajtócsapódást, aztán cipők halk puffanását. Fáradt csoszogást, néhány susogó
hangot, ahogy a folyosón dobálja le egymás után a ruháit, valószínűleg a falnak
támaszkodva, félig lehunyt szemekkel, szinte állva elszundítva. Hangtalan
nyílik a hálószoba ajtó, de ahogy látja, hogy felemelem a fejem a párnáról és
rámosolygok, már nem próbál síri csendben közlekedni.
- Hullafáradt vagyok –
nyögi.
Odatrappol az ágyhoz, és
beesik mellém. Nem csak úgy, rutinszerűen használt szóképként, szó szerint
értve, szabályosan esik be az ágyba. Mint mikor két markos legény a félholtra
vert kocsmatölteléket ragadja meg kezénél-lábánál, és a hátsó sikátorban
lódítva egyet rajta, odébb vágják a fekete szemetes zsákok tetejére, ahonnan
aztán hat macska szalad szét vernyákolva.
Mellé kúszok, és mosolyogva
megcsókolom a száján, teljesen ártatlanul, elmormolok egy jó éjszakátot, és
dőlnék vissza a párnámra. Ő viszont a tarkómra csúsztatja a tenyerét, és
szorosan az arcához húz. Elmélyíti az ártatlannak szánt csókot, közben mélyen beszívja tüdejébe az
otthon-illatot, és nem ereszt.
Másik keze a derekamra
kúszik, könnyűszerrel von magához, a testünk összesimul. Nem tűnt úgy, mint
akinek még ennyi erő maradt mostanra a karjaiban, teljesen elhasználta a mai
nap.
A hajam tövét túrja, ujjai a
derekam húsába marnak, önkéntelenül is belenyögök forró csókjába, mire kajánul
mosolyogva hátrébb húzódik. Élvezi az érintései hatását. Nem tagadom, én is. De
hajnali egy óra van, egész nap dolgozott, hagynom kell pihenni.
- Épp most mondtad, hogy
fáradt vagy – suttogom lenézve rá.
Felkönyöklök, és amikor
követne, a mellkasára teszem a tenyerem, visszakényszerítem az ágyra. Hullámos
tincsei kócosan terülnek szét a párnán. Kedvesen megsimogatom fáradt izmait, de
nem teszek semmi olyat, amivel bátorítanám.
- Annyira soha, de soha nem
leszek fáradt, hogy ne adjam meg a szerelmemnek, amit megérdemel – mosolyog,
és a hajamat cirógatja közben, borostás arcával a karomba dörgölőzik.
- Aludj – nevetek fel
halkan. – Tényleg – és újfent visszatoloncolom a párnájára.
- Legalább hadd adjak valamit.
- Valamit? –
szaladnak fel a szemöldökeim a hangsúlyra. – Egy jó éjt csókot – jelentem ki.
- Annál jobbat… – vigyorog,
és nem tudom kivédeni, ahogy lebukik a paplan alá, szája a mellkasomra tapad,
kezei egyre lejjebb kúsznak.
Nagy nehezen letolom
magamról, és kiugrom az ágyból.
- Öt perc és itt vagyok.
Éhen halok, hozok valami pótvacsoraszerűséget – nézek rá bocsánatkérő kölyökkutya
szemekkel. – Aztán a tiéd vagyok. Ne mozdulj - suttogom el.
A konyhában elszöszmötölök
egy darabig, eszem néhány falatot, és egy pohár narancslével a kezemben jövök
vissza csendesen.
Nevetnem kell rajta, amikor
meglátom, hogy kiterülve alszik, keresztben fekve az ágyon. Tudtam, hogy nem
bír ébren maradni egyetlen percig sem.
Megpróbálom a rongybaba
üzemmódba kapcsolt drágám végtagjait úgy pakolni, hogy én is elférjek mellette
az ágyon.
Csak nézem fejcsóválva,
szűnni nem akaró széles mosollyal ezt a tökéletességet, ami az ágyamban fekszik, és közben lassan kiiszom a poharat.
- Jó éjt, kedvesem –
csókolom meg újra a száját.
De ez a csók most ártatlanul
is marad ajkain.
Aaaww... Annyira éédes! Én is akarok ilyen szerelmes lenni! Ahhj, Carmen ugye ez létezik? Ugye nem csak egy mese? Olyan széép! :)) Imádom olvasni ezeket a irtó szerelmes szösszeneteidet. :))
VálaszTörlésMost rontsam el? :) Szerintem létezik. Pillanatokra. Olyan nincs, hogy boldogan életek még meg nem haltak... az a mese része.
TörlésÉn is ettől félek. :/ Pedig én annyira szeretném. Na de legalább olvashatunk róla... Ha már... :)) Nem is tudom melyiket szeretem jobban olvasni, flegma vagy szerelmes Briant. Bár igazából szerelmes Briban is van egy kis rejtett flegmaság és, áhh zseiális. Még! Még! :)
TörlésÉn meg pont azt érzem, hogy ezekben a szerelmes kis izékben, amiket félálomban írok meg, már nyoma sincs Briannek... teljesen kifordítottam magából. Na de próbálom összeszedni magam. És legközelebbre kicsit visszafordítgatni, ha ehhez írok :)
TörlésSzerintem is jó kis Brian ez, de a dög Briant is nagyon szívesen olvasom tőled. :P Sőőt, izgatottan várom az említett durva egyrészesed. Nem elítélni, mind perverzek vagyunk itt, ne tagadjuk. :D
VálaszTörlésHihi... készül-készül, csak idő kérdése... :D
Törlés