Üdvözlet Neked, ki idetévedtél!
Elsődleges figyelmeztetésként álljon itt, hogy egy olyan oldalra merészkedtél, aminek tartalma többnyire RPS. Annak, aki nem tudja mi az, lefordítom: Real Person Slash. (Bár, aki nem tudja mit jelent, valószínűleg jobb, ha rögtön az X-szel folytatja a felső sarokban.) Menjünk tovább a fordításban: élő karakterekkel írt kitalált történetek homoszexuális tartalommal.
Még mindig itt? Helyes. Ebben az esetben ördögien jó szórakozást kívánok az elkövetkezendő percekre, órákra! ;)
Írj, kérdezz, linkelj bátran!

2010. június 17., csütörtök

Bad romance 1.fejezet (3/2)


Tom kutató tekintettel pásztázta végig a titkos intézmény által felajánlott javakat. A füstös helyiségben elszórt asztaloknál várakozó minden egyes nő a legcsábítóbb és legfényűzőbb módon volt felöltözve – néhány lány szépítő fűzőkben és harisnyákban, mások testét mindössze alaposan kidolgozott testfestés fedte, megint mások nyaka körül nyakörv feszült, mutatva ezzel érdeklődésüket a szado-mazo színtér felé, éppen ami miatt Tom is rendszeresen idejárt. Rendelkezésre állt néhány fiatal férfi is, öltözetben ugyanannyira változatosak és kifinomultak, mint a nők, Tom feléjük is érdeklődéssel fordult. Egy csapat férfi és nő állt rendelkezésére a palotában, amiben lakott – a még megmaradt lakott kastélyok legnagyobbika Terra-ban – de ő állandóan még több után kutatott.

Tom hajthatatlan volt keresve azt az egyetlen arcot a tömegben, amelyik beszélne hozzá – azt a személyt, aki csillapítaná a szüntelen éhséget, amit kielégíthetetlen vágyának állandó táplálása ellenére hordozott magában. Ez volt az egyetlen, saját magának engedélyezett levezetés az állandó feszültségre, amit egy békétlenséggel sújtott ország irányítása jelentett. Terra számos birtokosa már átköltözött Ontoviába, keletre, az országba, amely valószínűleg nemsokára legyőzi őket, köszönhetően a korosodó király és elsőszülött fia imperialista harcainak. A fiúnak akit mind alattvalói, mind a környező területek polgárai is csak Álarcos Hercegnek neveznek, tőle való félelemben élve. Azt a szóbeszéd járja, hogy az Álarcos herceg könyörtelen és semmi sem állíthatja meg abban, hogy elnyelje az összes környező vidéket még mielőtt az öreg király hidegen fekszik a sírjában. Azt beszélik, haja akár az oroszláné, magassága felülmúlja az átlag fériemberét, és félelmet nem ismer, akár a támadó kígyó.

Tom csúfot űzött a pletykákból. Ha az Álarcos herceg ennyire rettenthetetlen, miért van szüksége arra, hogy maszkot viseljen? De valójában Tom is érezte a felette és az emberei felett a levegőben lebegő vereséget. Visszautasította a gondolatot, hogy valamilyen módon a jövőjét érintő nyugtalanság vezette a mind több hódításhoz, gyönyörű férfiakhoz és nőkhöz, akik felett szexuálisan uralkodhatott. Ezért volt itt, ironikusan ő maga is maszkot viselve, részben egy a rivális herceget irányzó fricskaként, de elsődlegesen  mert ez egy olyasfajta klub volt, ahol nagyon sok kuncsaft viselt maszkot, hogy elfedje valódi személyazonosságát. Ez nem az a fajta hely volt, ahol bárki is szerette volna, ha felismerik.

„Van valaki új ma este, David?” kérdezte a tulajdonos csapost, aki egy pofa sört csúsztatott a fából készült pulton át anélkül, hogy megvárta volna, hogy Tom kéri azt.

A csapos a sarokban lévő asztal felé biccentett, „Meglep, hogy még nem vetted észre a fiút,” mondta, és mikor Tom meglátta az asztal mellett ülőt, ő maga is meglepődött.

A sarok árnyékba volt burkolva, de Tom látta a hosszú, sima, keresztbe tett, térdig fekete bőrbe burkolt lábakat. A selymes anyagből készült fekete tunika lágyan simult a krémes combokra, és ahogy Tom szemei feljebb kalandoztak érdeklődése tárgyának karcsú törzsén, látta hogy a tunika annyira vékony volt, hogy ki tudta venni az apró sötét bimbókat a fiú mellkasán. De a legigézőbb mind közül az arca volt – a legfinomabb vonások, amiket egy fiatal férfin Tom valaha is látott – sötét, feketével kiemelt, mandulavágású szemek, halvány bőr, olyan sima akár egy nőé, és bűnösen telt ajkak, amik mosolyt íveltek, amint a fiú észrevette, hogy Tom nézi őt. Sötét haj hullott a fiú vállai köré, olyan koromfekete, akár a lakk a tökéletes körmein. Tom érezte, hogy meg kell kapnia őt.

„Már vagy egy tucat ajánlatot utasított vissza ma este,” figyelmeztette a csapos egy korsót törölgetve egy elnyűtt ronggyal.

De Tom már nem ült a helyén. Látta a nyakörvet a fiú finom nyaka körül, és már tudta, hogy birtokolnia kell őt. Már most érezte milyen édes lenne a fiút az akarata alá rendelni, érezni azokat a telt ajkakat a farka körül és megfeszíteni ujjait a selymes hajában.

Annak a magabiztosságával ment oda Billhez, aki bárkit megkaphat, akit csak akar, és Bill egyik szemöldökét kíváncsian megemelve felnézett rá, amikor odaért mellé. Most hogy már közelebb volt, Tom látta barna szemeiben a mélységet, a borostyánt ami ragyogott bennük, és az intelligenciát mögöttük. Tudta hogy megkaphatja az éjjel, és nincs szükség fölösleges köröket futni a téma körül, csak sértés volna az előtte lévő fiú számára ha azt tettetné, hogy nem tudják mindketten miért is vannak itt.

„Van egy szobám itt ma éjszakára,” mondta Tom. „A legnagyobb szobájuk. Gyere fel tizenöt perc múlva és én megadom neked azt, amiért itt vagy.”

Bill tetőtől talpig végigmérte őt. Tom nem nyugtalankodott – több mint elegen mondták már neki, hogy átlagon felüli vonzereje van, és az állandó edzés a harcmezőkre a testét is erőssé és tetszetőssé tette.

„Meglehetősen magabiztos vagy,” mondta Bill, szemeit Toméba fúrva. „Miből gondolod, hogy tudod, miért vagyok itt?”

Tom nyomatékosan a Bill nyaka körüli nyakörvre nézett, majd vissza a fiú szemeibe. „Itt vagy, nem igaz?” kérdezte, majd elmélyült a hangja, ahogy hozzátette „Azt akarod, hogy megdugjon valaki, aki pontosan tudja mit csinál, és aki megadhatja neked a dolgokat, amiket félsz kérni.”

„Én nem félek semmitől,” felelte Bill egyhangúan, és Tom érezte ahogy a reszkető vágy felszaladt a gerincén.

„Hadd korrigáljam magam,” mondta, a legcsábítóbb mosolyát mutatva. „A dolgokat, amiket nem akarod, hogy kérned kelljen.”

Bill szemei végigfutottak Tom széles válllain és erős karjain. „Ha veled megyek,” mondta lassan, „Mi történik, ha úgy döntök, hogy mégsem tudod, miért vagyok itt?”

„Ebben az esetben szabadon távozhatsz,” felelte Tom. „A szavamat adom, mint úriember.”

Bill úgy tűnt elgondolkodik, mire Tom még hozzátette, „Tizenöt perc. David eligazít a szobám irányába.”

8 megjegyzés:

  1. kezdődik... :)))

    VálaszTörlés
  2. Kezdődne.. de én ebbe lehet, hogy már itt az elején belebuktam :S
    Képtelenség úgy lefordítani ezeket a szexjeleneteket, hogy értelmes legyen magyarul, ne legyen túlságosan alpári, és mégis visszaadja az eredetit..

    VálaszTörlés
  3. Azért én bízom abban, hogy le tudod fordítani. :)

    VálaszTörlés
  4. Huhh ezer meg egy éve nem jártam itt. Már bánom hogy elkezdtem postolni valamit, ami még közel sem járt a félkészhez sem..
    De ez, hogy látom, hogy valakit (az ismerőseimen túl is) érdekelne, talán ad egy lökést.. meglátom.. talán Neked köszönhetően nekiesek újra. :)

    VálaszTörlés
  5. Én lennék a legboldogabb, hidd el... :D xD

    VálaszTörlés
  6. Jelentem, újult erővel nekiálltam a fordításnak.. nehééééz.....
    Mi lenne, ha kihagynám a szexjeleneteket, hm? :DDDD

    VálaszTörlés
  7. Jippí ^^
    ÉS MEG NE PRÓBÁLD! itt fog kihalni a fél társadalom... xD =D

    VálaszTörlés
  8. ja igazad van :)) velem az elen fog kihalni !!!

    VálaszTörlés